Mozart-nap 3.: C-dúr vonósnégyes / G-dúr vonósnégyes ( Quartetto Speranza & Pulzus Vonósnégyes)

MOZART NAP

„Örök derű, csapongó szenvedély, / királyi nyugalom: Mozart beszél” – írta egy szabadkai hangverseny elé szánt verses prológjában a fiatal Kosztolányi Dezső, s akár ez vezethetné be a Concerto Budapest 2018 óta immár hagyományossá vált Mozart-nap idei koncertsorozatát is. Megunhatatlan kedvencünk szól majd hozzánk délelőtt, délután és este április első vasárnapján: a Zeneakadémia nagytermében, a Solti Teremben és a Kupolateremben egyaránt.

„A Mozart-nap célja »csak« az, hogy boldogok legyünk ettől a csodálatos, kimeríthetetlen zenei forrástól” – fogalmazta meg egy korábbi interjújában a rendezvény egyszerre szerény és mégis a lehető legtöbbet ígérő szándékát Keller András, és e célkitűzés megvalósulását ezúttal is olyan nagyszerű muzsikusok szolgálják majd, mint Jevgenyij Koroljov, Baráti Kristóf, Vashegyi György, Rost Andrea, vagy épp a tematikus nap gyermekmatinéjára idén is „varázsórát” ígérő Simon Izabella.

12:30 Solti Terem
A Végh Sándor vonósnégyes-program koncertje

Mozart: G-dúr vonósnégyes „Tavasz” K 387
Quartetto Speranza (G. Horváth László, Szabó Tamás, Fajd Gergő, Háry Péter)

Mozart: C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes K. 465
Pulzus Vonósnégyes (Lesták-Bedő Eszter, Roman Mikola, Rajncsák István, Mahdi Kousay)
(A program a Filharmónia Magyarországgal együttműködésben valósul meg.)

„A vonósnégyes atyja” – ez a megtiszteltetésnek szánt díszítő jelző nem Mozart, hanem Haydn nevével kapcsolódott össze tartósan: inkább érzékletesen felmagasztaló szándékkal, semmint kikezdhetetlenül helytálló módon, hiszen – Somfai Lászlót idézve – „a vonósnégyes olyan természetes ’találmány’, hogy nincs is feltalálója”. A „Papa” iránt táplált tisztelet és annak a vonósnégyes műfajára kiterjesztett alapítói elismerése mégis indokoltan szerepel itt, elvégre a kamarakoncert programján felhangzó két kvartett abból a hat kompozíciót felölelő sorozatból való, amelyet Mozart 1785-ben a Joseph Haydnnak szóló baráti és szeretetteljes ajánlással bocsájtott közre. S hogy a kollegiális elismerés és rokonszenv kölcsönös volt, azt Haydn szavai bizonyíthatják, melyeket Leopold Mozart, a büszke apa jegyzett fel épp az említett sorozat megjelenésének esztendejében: „Isten színe előtt mondom mint becsületes ember, hogy fia a legnagyobb zeneszerző azok közül, akiket
személyesen vagy név szerint ismerek.”
Az elnevezését (Dissonanzenquartett) elhíresült és oly szokatlan lassú bevezetése után elnyerő, sorozatzáró kvartett előadója ezúttal az a Pulzus Vonósnégyes lesz, amely 1999-ben Lisszabonban alakult meg, s amely kamaraformáció mégis váltig a hazai komolyzenei élet jogos büszkesége. Hiszen Lesták-Bedő Eszter és Rajncsák István mellett a másik két tag, Roman Mikola és a csellista Mahdi Kousay is magyar zenekarokban játszik. A koncert másik kvartettjét, amely a szerzői kézirat tanúsága szerint 1782 szilveszterén készült el – és hagyományosan mégis a „Tavaszi” melléknevet viseli –, a 2018-as alapítású Quartetto Speranza fogja megszólaltani: G. Horváth László primárius és társai (Szabó Tamás, Fajd Gergő és Háry Péter) úgyszintén a hazai szimfonikus és kamarazenekari élet különböző tájairól és együtteseiből gyűlnek és ülnek össze rendszeresen a vonósnégyes-irodalom remekműveit eljátszani.