„Mozart: az élet maga” – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben, a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 10. vasárnap, 20:00
20.00 Nagyterem – Mozart-nap 8.Mozart: B-dúr zongoraverseny No.27, K. 595
Mozart: g-moll szimfónia No.40, K. 550
Közreműködnek: Frankl Péter
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr zongoraverseny, K 595
A B-dúr koncert Mozart utolsó zongoraversenye, melyet 1791 januárjában fejezett be.A darab nem nyilvános fellépésre, hanem egy privát hangversenyre készült: a virtuóz és a társalgási modor helyét itt bensőségesebb-személyesebb hangvétel veszi át.A műre jellemző intim, rezignált tónust, a gyakori moll elszíneződéseket, a témák felfokozott dallamosságát, a végsőkig csiszolt, kifinomult technikát, a szintézisre, összefoglalásra való törekvést a kései Mozart-stílus jellegzetességeként tartja nyilván az utókor. E jellegzetességek érzelmi hatását csak fokozza, hogy – a szerzői szándéktól függetlenül – a B-dúr zongoraversenyt Mozart hattyúdalaként hallgatjuk.A finálé témáját a komponista felhasználta néhány nappal később írt, máig közismert dalában is (Komm lieber Mai..., Vágyódás a tavasz után, K. 596).
Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791. április). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – a mű mindkét szerző szimfonikus gondolkodására hatott – és döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.
A nagyzenekarokban gondolkodó Richard Wagner kisegyüttesre komponált születésnapi ajándéka, Eötvös Péter csökkentett apparátusra újrafogalmazott brácsaversenye Szűcs Máté szólójával, valamint Charles Ives két karmestert is foglalkoztató, Magyarországon eddig csak egyszer játszott, grandiózus zenekarra megálmodott szimfóniája – mindez Eötvös Péter irányításával a Concerto Budapest hangversenyén, mely során az is bebizonyosodik, hogy a zenei minőség tekintetében a méret nem számít.
A moszkvai Csajkovszkij-verseny 1994-es győztesét, Nyikolaj Luganszkijt már jó ideje csodálja a budapesti koncertközönség is: virtuozitásáért éppúgy, mint elmélyültségéért és mindenkor maximalista hangzásigényéért.
Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való.
„Gute skizze” – elégedetten így értékelte azokat a vázlatban rögzített ötleteket az idős Richard Strauss, amelyekből 1947 decemberére legutolsó tisztán…
Bár Finnország és Oroszország kapcsolata finoman szólva is ritkán volt mentes a konfliktusoktól, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov és a…
Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
